5. nap. Csütörtök.
Egyre erősebben fáj a derekam. Napközben is, éjszakánént is. Úgy érzem magam, mint akit jól elvertek. Ez a legfőbb tünet a fáradság mellé.
Éjjel míg nem tudok aludni a derékfájástól, végiggondoltam azt, hogy ha ez tényleg koronavírus, akkor a szervezetem belekezd az eddig sosemvolt antitestek legyártásába. Ez megijeszt, úgy érzem, mintha tanulnom kéne, s feltalálni a spanyolviaszt, és már nem tudnék mert hullának érzem magam. Aztán világossá válik előttem: a szervezetembe bele van kódolva, hogy ellentmondást nem tűrve, következetesen, mind egy szálig eltüntesse a betolakodókat. S mégha én nem is érzem a topon magam, de példát vehetek a szervezetemről, ahogy az gondolkodik. Így hát egy beszélgetést folytatok le éjjel küszködve a kínzó derékfájással a vírusoknak címezve: “Én a Magasságbeli gyermeke vagyok. Ezt a testet, amit kaptam, én kaptam Tőle, ajándékba, hogy itt a Földön ebben éljek és ebben tapasztaljam meg az Ő szeretét. Senki más nem jöhet be, csak olyan, aki nekem jót akar. Kötelességem benneteket betolakodókat mind egy szálig likvidálni innen. Takarodjatok! Egy sem maradhat meg belőletek! Itt csak én lehetek.”
Innentől szürke életérzés következik. Szokásból és emlékezetből reggelizem. Elképzelem, milyen lenne, ha éreznék. Valamit ettem, valamennyire jólesett, vagy egyáltalán nem, valamennyi volt, talán jóllaktam, talán nem, talán ízlett, talán nem… Olyan, mint valami fura böjt, amit nem én válaszottam, de folytatnom kell.
Ma felhívott egy mentős nő, azt mondta, mégis több nap lesz mire kijönnek. Ha közel lakom, bemehetek gyalog, de a 13. ker. túl messze van, így marad az, hogy kiszállnak ők valamikor, csak várjak. S úgy készüljek, 3 órával előtte ne egyek, ne igyak, és ne dohányozzak.
Továbbra sem érzek szagokat, és ízeket is éppenhogy. Ha egy gumicukrot bekapok, azon még érzem, hogy mintha savanyú lenne, vagy ha belenyalok a sóba azt is érzem, hogy mi lehet. De hogy sós-e a leves, vagy hogy mit iszok épp, azt már nem.
Mérem a lázam, de most meg csak 35.4-et mutat. Lehet elromlott a lázmérő?
Ma kicsit fáradtabbnak érzem magam mint tegnap. Holnap megpróbálok megint aludni napközen amennyit csak tudok. Megnéztem este egy lüke filmet, amin lehet nevetni :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése